|
KALOTASZEGI HAJNALI * Az én kis pejlovam nem szereti a búzát sem a zabot Mert még fiatalon a zold árpára szokott Az én jó galambom szoktattaja lovamat az árpára Engem pedig fiatalon, engem pedig maga mellé az ágyra
Ej te barna kisleány, mér szoktattál magad mellé az ágyra? Nem gondoltad volna, hogy engemet elvisznek katonának El is vittek engem, besoroztak a Regátba hadi munkára Azt a kutya mindenit, mért is lettem a császár katonája?/
Ablakimba szép muskátlit ültettem Este késön langyos vizzel öntöztem Megártott a tövinek a muskátlit levélnek Ne higyj kislány a mostani legénynek
Mind azt mondják hogy nem kapok szeretöt Kapok biz én minden ujjamra kettöt A madárnak is van párja, nagy a világ határa Terem legény minden leány számára
Haza is kéne már menni Vajon mit fognak szólalni Sötét az ég alja, babám kisérj el haza Megszolgálom néked valaha
A mezei kispacsirta Mind a két szemét kisirta Sirok én magam is, sir az én galambom is Földre lehajlik még az ág is |
KALOTASZEGI HAJNALI * My little bay horse doesn't like wheat or oats Because already, in a youthful way, he is used to green barley My good sweetheart got my horse used to the barley And, in a youthful way, she got me used to being beside her.
Hey, brown-haired girl, why did you get me used to being beside you? You didn't think that they'd have aken me to be a soldier They did take me, they signed me up for military service Damn it, why did I become the Emperor's soldier?
I planted beautiful geraniums in my windows, Late at night I watered them with warm water It hurt the stem, it hurt the leaves Girl, don't believe your current boyfriend
Everyone says I won't get a lover Indeed, I can get two for every finger Even the bird has a partner, the world is a big place A boy is created for every girl
It's about time to go home. What are they all going to say? The edge of the sky is dark, my dear, escort me home I will pay you back for it one day
The little lark Wept until both its eyes were red Even I weep, my lover (dove) weeps Even the branches touch the ground. |
|
|
|
|
KALOTASZEGI KISERO
Mikor mentem faluból kifelé Lányok kisértek az állomás felé Mindegyiknek kezet adok sorjába Csak a babám hagyom legutoljára
Szervusz babám add ide a jobb kezed Mert én téged igazán szerettelek Jártam hozzád sok esobe sok sárba Sokat jártam régi babám hiába
Az a vonat ha elindul hadd menjen En utánam senki ne keseregjen Ha valaki //én utánam// kesereg A jó Isten két kezével áldja meg
|
KALOTASZEGI KISERO
When I went away from the village Girls accompanied us to the station I shook hands with each of them in turn Only I left my sweetheart for last
Goodbye, sweetheart, give your right hand to me Because I truly loved you I visited you in heavy rain and mud I visited you often, my sweetheart, in vain
If that train has left let it go Let none mourn for me If anyone mourns for me May the good Lord bless him with both hands |
|
|
|